Nem tudjuk, hogy a szezám Afrikából vagy Indiából
származik-e, de ez a becses növény hamar eljutott Kínába, ahol már 5 000 évvel
ezelőtt, az elégetett szezámolajból készítettek festéket, és a magot, olajat
egyaránt használták főzéshez.
Afrikai rabszolgák vitték a magot Amerikába azzal a
hittel, hogy szerencsét hoz nekik.
A szezámmagnak nagy olajtartalma ellenére kevés az
aromája, de szárazon pirítva igen erős, a dióéra emlékeztető íze lesz.
Az olaj-margarinok alkotóeleme, a kínai konyha kedvelt
főző-, ízesítőszere. Szezámmaggal hintik meg a könnyű tésztába forgatott,
kisütött, karamellel leöntött almát is.
Minden távol-keleti konyha használja a magot és az
olajat is. A görögök és törökök a kenyerek meghintésére előszeretettel
használnak szezámmagot.
Orvosi felhasználása: Borogatások, bőrpuhító szerek
fontos kelléke. Nem egyhamar avasodik, ezért különféle kenőcsök, krémek
adaléka.