AMIT JÓ TUDNI - HASZNOS TANÁCSOK
-
Tortasütésnél mindig csak a tortaforma
alját szabad zsírozni vagy vajjal megkenni, az oldalát soha, mert különben
sütés közben a tészta középen felpúposodik.
- Ha
a beigli megreped, nem lehet szépen szeletelni. Ezért célszerű a
tölteléket hidegen kenni a tésztára. A töltelék kb. olyan vastag legyen, mint a
kinyújtott tészta vastagsága, és ne legyen se túl sűrű, se túl híg.
- Szép
"márványos" lesz a beigli teteje, ha a rudakat tojással
bekenjük. Fél óráig tartsuk meleg helyen, kenjük be ismét, majd hideg helyen
hagyjuk, hogy a tojás megszáradjon. Mérsékelten meleg sütőben süssük.
- A
darált dió vagy mák nem avasodik meg, ha porcukorral összekeverve
tesszük el a felhasználásig.
- A
mandulaszemeket könnyen megszabadíthatjuk a barna héjától, ha
forrásban levő vízben tartjuk néhány percig. A héj felpuhul, s könnyen
kinyomkodhatók a mandulák.
- Ha
a süteménybe vagy krémbe tojáshabot is kell keverni, azt mindig
óvatosan, könnyedén adjuk hozzá. A habverőt nem szabad a keverőtál széléhez
ütögetni, mert a habban levő levegő eltávozik.
- A
vékonyra nyújtott tésztát is könnyen kezelhetjük, ha rácsavarjuk a
sodrófára, majd óvatosan rágörgetjük a sütőlapra.
- A
ragadós tésztát (mint például a mézes-krémes tésztája) belisztezett
fólialapok közé téve tudjuk könnyedén kinyújtani.
- Hogyan
lesz a fánk "szalagos"? Bő, forró zsiradékban süssük,
egyszerre csak keveset tegyünk az edénybe, hogy szabadon úszkálhasson minden
darab. Először azt az oldalát süssük fedő alatt, amelyik nem a deszkán feküdt,
a másik felét pedig fedő nélkül.
- Fánk
tésztája laza lesz, ha víz helyett sört vagy szénsavas ásványvizet
használunk az összeállításhoz.
- Ha
megszáradt a mézes sütemény, csomagoljuk fehér papírba, néhány percre
tegyük meleg sütőbe, ettől felfrissül és megpuhul.
- A
torták tésztáját csak teljesen kihűlt állapotban vágjuk fel.
- Keményebb
és tartósabb marad a tejszínhab, ha felverés előtt egy csipetnyi
szódabikarbónát teszünk bele.
- A
száraz dió újra jóízű lesz, ha néhány órára tejbe áztatjuk,
lecsepegtetjük, és megszárítjuk, mielőtt felhasználnánk.
- Könnyen
megakadályozhatjuk, hogy sütéskor összeessen a kuglóf. Sütés előtt
állítsunk bele egy szál makarónit, ami kéményként működik.
- Nagyszerű
habcsókot készíthetünk, ha egy csipetnyi sütőport teszünk a
tojásfehérjékbe, mielőtt felverjük. Minden tojásfehérjéhez 2,5 dkg cukrot
számítsunk. Először csak a cukor felével verjük fel, a másik felét pedig
óvatosan keverjük hozzá.
- Ha
vajjal bekent késsel vágjuk szét a habcsókot, nem fog széttöredezni.
- A
tortához készített krém nem fog összecsomósodni, és az állaga is könnyebb
lesz, ha előmelegített tálban keverjük össze a szobahőmérsékletű zsiradékot és
a tojásokat.
- Torták
díszítéséhez gyakran használunk csokiforgácsot. Megkönnyíthetjük a
munkát, ha a tábla csokoládét alaposan lehűtjük és krumplihámozóval
farigcsáljuk.
- A
petrezselymet csak akkor tegyük az ételbe, amikor már elkészült,
mert főzés közben a vitamintartalma csökken.
- A
zöldségeket és főzelékféléket csak a főzés legvégén ecetezzük,
mert a sav nem engedi megpuhulni.
- Mindig
csak annyi ételbe tegyünk tejfölt, amennyi egyszerre elfogy, mert a
másnapra félretett ételben erjedést okozhat.
- Nyáron
nem savanyodik meg a tej, ha forralásnál cukrot keverünk hozzá. 1 liter
tejhez 2 dkg cukrot tegyünk.
- A
fejes salátát sose vágjuk késsel, mert a vágás mentén a levelek hamar meglöttyednek,
hanem tépkedjük apróra a leveleket, és nejlonzacskóban tároljuk a
felhasználásig.
- Főzéskor
szép fehér marad a karfiol, ha a főzővízbe egy kevés tejet teszünk, a
karfiolszag pedig megszűnik, ha egy nyers krumplit is belefőzünk.
- A
salátának szánt uborkát hámozzuk meg, öntsük le forró vízzel, majd hideg
vízzel, és csak aztán szeleteljük fel. Így könnyebben emészthető az uborka.
- A
kígyóuborkát ne hámozzuk meg, elegendő csak megmosni és így
felszeletelni. Csak közvetlenül a felhasználás előtt sózzuk meg, mert különben
hamar összeesik.
- A
friss főzeléket mindig forrásban lévő vízben, a fagyasztott
készítményeket és a burgonyát pedig hideg vízben kezdjük el főzni.
- A
csemegekukoricát forrásban lévő, enyhén sós vízben tegyük fel főni.
Így 10 perc alatt megpuhul.
- Ha
sárgadinnyét vásárolunk, úgy tudjuk megállapítani, hogy érett-e,
ha a szárát megszagoljuk, és tipikusan erős illatot érzünk.
- Ha
a görögdinnyét megkopogtatjuk, és mély hangot ad, akkor már érett.
Ha azonban kongó hangja van, akkor még nem elég érett.
- Az
újhagyma zöld szárát ne dobjuk el, apróra vágva felhasználhatjuk még
körözötthöz, szendvicsvajhoz, saláta- dresszinghez.
- Ha
sárgabarackot vagy őszibarackot akarunk mélyhűteni, célszerű hámozás
után cukros-citromos vízzel leforrázni, lecsepegtetni, és csak azután
nejlonzacskóba csomagolni.
- A
mélyhűtésre szánt ribizlit mossuk meg, szemezzük le a száráról,
adagokban tegyük nejlonzacskóba, 1-2 evőkanál porcukrot szórjunk rá, zárjuk le
a tasakot és így tegyük a mélyhűtőbe.
- A
fonnyadt zöldség felfrissül, ha hideg vízbe tesszük, amelyhez 1 kanál
ecetet is adtunk.
- A
megkezdett savanyúság hosszabb ideig eláll, ha olykor 1-1 kockacukrot
teszünk az üvegbe.
- Az
apróra vágott hagymát szórjuk meg egy kevés liszttel, így nem ég oda,
amikor pirítjuk.
- A
zöldborsó megtartja a színét, ha főzéskor a vízbe 1-2 szem
kockacukrot teszünk. Egy másik lehetőség: ha a friss zöldséget főzés után rövid
időre jeges vízbe tesszük.
- Néhány
napig frissen tarthatjuk a spárgát, ha nedves ruhába csavarva tesszük a
hűtőbe. (Ha szükséges, a ruhát többször is benedvesíthetjük.)
- A
brokkolit nem tanácsos zsírban sütni vagy párolni, mert rágós
lesz tőle.
- Amikor
csak néhány csepp citromlére van szükségünk, akkor felesleges egy
citromot kettévágni. Fúrjunk egy kis lyukat a citromba, így ki lehet
csepegtetni a levét. Könnyebb, ha előtte jól megnyomkodjuk.
- Ha
felbontottuk a pezsgőt, de nem fogyott el mind, egy ezüstkanalat
lógassunk az üvegbe, nyelével lefelé, és így tegyük be a hűtőbe. Nem veszíti el
az ízét, és nem megy ki belőle a buborék.
- Ha
néha előfordul, hogy megmarad egy kevés bor a palackban, öntsük bele a
jégkockatartóba és fagyasszuk le. Ezeket a borkockákat használhatjuk
ízesítésre, szószok pikánsabbá tételére, de borostea készítésére is.
- Gyümölcsléből
is készíthetünk jégkockákat. Koktélok ízesítésére pedig apró
gyümölcsdarabokat (eper, szeder, meggy stb.) tegyünk a jégkockatartóba, öntsünk
rá hideg vizet és fagyasszuk meg. Ezek a jégkockák különösen alkalmasak italok
díszítésére.
- Ha
leveles tésztát készítünk, nem kell bezsírozni a sütőformát, hanem hideg
vízzel kell leöblíteni. Így a gőzölgő víz megemeli, szinte könnyűvé teszi a
tésztát. Amikor a leveles tésztát sütés előtt felvert tojássárgájával
megkenjük, nem szabad, hogy lecsorogjon a tészta szélén, mert rátapad és nem
hagyja felemelkedni.
- A
sütemények tésztáját mindig ugyanabban az irányban nyújtsuk, mert
különben nem egyenletesen fog megkelni.
- Ha
a forró puding tetejére kevés porcukrot szórunk, nem fog megbőrösödni.
- Úgy
lehet meggyőződni róla, hogy az élesztő még elég friss, hogy egy kis
darabkát forró vízbe kell tenni. Ha le- süllyed az edény aljára, már nem
használható.
- Ha
nincs elég sütőporunk otthon, 3-4 kanál rummal helyettesíthetjük.
Az alkohol majdnem annyira felhúzza a tésztát, mint a sütőpor.
- Amikor
csokoládét olvasztunk, vagy süteményt, szószt készítünk vízfürdőben,
mindig ügyeljünk arra, hogy a kis edény ne érjen bele a nagyobb edényben forró
vízbe, hanem csak a vízgőzbe, mert így a hő egyenletesen oszlik el.
- A
vadhúsokat ne forrázzuk. Hideg vízben alaposan áztassuk ki. Annyiszor
váltsuk a vizet, míg végül már nem lesz véres.
- Vadhúst
célszerűbb fedő nélkül főzni. Igaz, hogy így tovább tart a főzés, de csak
annyi vadíze marad az ételnek, ami még kellemes.
- Ha
tepsiben sütjük a vadhúst, színével lefelé kezdjük sütni, és mikor már
félig megpuhult, fordítsuk át a másik oldalára. Akkor jó a hús, ha pirosas
világosbarna színű, és ha a végét késsel megvágjuk, az szétesik.
- Porhanyósabb
lesz a vadhús, ha 2-3 napra olajos vagy ecetes-zöldséges páclébe tesszük.
- A
vadszárnyasok tollát hidegen kell kitépni, nem kell forrázni, mint a
háziszárnyasokat. Utána kellemesen meleg vízbe téve a bennmaradt tokok
fellazulnak és könnyen tisztítható lesz a bőr.
- A
vadnyúl húsa akkor lesz igazán ízletes és zamatos, ha hőmérséklettől
függően érleljük:
Ø 2-6
fokon 3-6 nap;
Ø 16-18
fokon 2 nap.
- Ha
a vadszárnyas korát nem tudjuk megállapítani, előbb gyengén sós vízben
főzzük félpuhára, s csak utána kezdjünk hozzá a sütéshez.
- A
friss halat a szeméről, a kopoltyú pirosságáról lehet megismerni, és
arról, hogy a hal húsa rugalmas.
- A
szálkás halat felbontás után éles késsel sűrűn vagdaljuk be (irdaljuk),
így a vékony szálkákat is átvágjuk, és jobban át is sül.
- Az
édesvízi halakat könnyebben tudjuk lepikkelyezni, ha egy pár pillanatra
forró vízbe mártjuk.
- A
kellemetlen halszagot eloszlathatjuk, ha a főzővízbe egy kevés tejet
öntünk.
- A
vadszárnyasok mellehúsát mindig spékeljük meg vékony szalonnacsíkokkal.
- Vágódeszkánkról
úgy távolíthatjuk el az erős hagyma- vagy halszagot, hogy egy evőkanál
ecettel vagy fél citrommal jól bedörzsöljük, utána pedig hideg vízzel alaposan
leöblítjük.
- Edényeink
aljáról könnyen eltűnik az odaégett ételmaradék, ha sós vizet öntünk
bele és 1-2 óráig állni hagyjuk vagy a sós vizet felforraljuk benne. Végül
pedig alaposan ki kell öblíteni.
- Ha
elpiszkolódik, foltos lesz a fonott kosarunk vagy a kerti bútor, tömény
konyhasóoldattal alaposan keféljük át, bő vízzel öblítsük le, s a szabad
levegőn hagyjuk megszáradni. Hogy ne száradjon ki a fonat, időnként citromos
olajba mártott törlőruhával töröljük át a felületét.
- Ha
a konyhai mosogatónk elszíneződik a csöpögő meleg víztől, a foltra
öntsünk ecetet, s néhány óráig hagyjuk rajta.
- A
kávéfőzőnkben lerakódott vízkőtől úgy szabadulhatunk meg, hogy erősen
ecetes vizet főzünk át rajta, majd alaposan kiöblítjük.
- Porcelánedényeket
úgy tisztíthatunk, hogy először alaposan átdörzsöljük nedves sóval, s csak
utána mosogatjuk el.
- A
sajtreszelőt könnyű tisztítani, ha használat után száraz kenyérdarabot
reszelünk rajta.
- Az
elektromos tűzhely főzőlapjait ecettel vagy citromlével bedörzsölve
takarítjuk, majd néhány csepp olajjal kifényesítjük. (Csak kikapcsolt
készüléket!)
- A
csavaros tetejű befőttesüvegeket könnyen kinyithatjuk, ha egy pillanatra
forró vízbe mártjuk.
- Az
egymásba szorult üvegpoharakat erőltetés nélkül tudjuk szétválasztani,
ha a belső poharat feltöltjük hideg vízzel, a külsőt pedig meleg vízzel töltött
tálba merítjük.
- Akkor
is kinyithatjuk a parafa dugós palackokat, ha nincs dugóhúzónk,
az üveg nyakára forró vizet kell engednünk.
Foltok eltávolítása:
-
a kakaófoltos anyagot forró tejbe
tesszük, majd a szokásos módon kimossuk.
- A
friss kávéfoltot hideg tejbe mártjuk, aztán mosószerrel kimossuk a
kelmét.
- Ha
gyümölcs pottyan a ruhánkra, a friss foltot azonnal nedvesítsük be
citromlével vagy áztassuk tejbe. 15-20 perc elteltével pedig szappanos oldatban
mossuk ki az egész ruhát.
- A
vörösborfoltokat rögtön szórjuk be konyhasóval, és csöpögtessünk rá
citromlét, végül pedig mossuk ki a megszokott mosószerünkkel.
- A
zsírfoltokat úgy tudjuk eltüntetni, hogy szénsavas ásványvízzel
bespricceljük a foltot, és nedvszívó ruhával felitatjuk. A műveletet többször
megismételjük.
A tejen forralás után sem
képződik hánya, ha a nyers tejbe egy kevés cukrot teszünk, állandóan keverve
forraljuk fel, azután hideg vízbe állítva addig keverjük, amíg ki nem hűl.
A tejet forralás után csak
akkor szabad lefedni, ha már egészen kihűlt
.
Tejszínhabot nemcsak nyers
tejszínből, hanem a felfőzött tej föléből is verhetünk, ha előzőleg jól
lehűtöttük. Egyébként tejszínből is, tojásfehérjéből is keményebb habot
verhetünk, ha a tejszínt, illetve a tojásokat, legalább egy órára hidegre, vagy
jégre tesszük.
A tehéntúrót gombóchoz,
sütemények töltéséhez hamarabb áttörhetjük, ha nem passzírozzuk, hanem húsdarálón
daráljuk meg.
Akármilyen kemény kis darabka
sajtot is megdarálhatunk a diódarálón; szép „reszelt" sajtunk lesz, és a
kezünket sem veszélyeztetjük a reszelővel.
Vaníliás vagy
citromos cukrot úgy készíthetünk, hogy jól záródó üvegbe vagy dobozba porcukrot teszünk,
és beledugunk 1 rúd kettéhasított vaníliát vagy egy-két citrom vékonyan
lehámozott héját. Ha a cukor elfogyott, ismét feltölthetjük.
A hámozott burgonya kevésbé fő
szét, ha főzővizébe sót teszünk. A héjában főzött burgonya pedig nem reped fel,
ha főzővizébe egy kevés ecetet rakunk.
Ha nem szeretjük a túl erős
fokhagymaízt, akkor a fokhagymát egy kis tányéron késsel nyomjuk el, és öntsünk
rá egy evőkanál vizet. Ebből a vízből tegyünk néhány cseppet abba az ételbe,
amelyet fokhagymával akarunk ízesíteni.
Kitűnő salátaecetet ad az ecetben
eltett zöldpaprika vagy ecetes uborka megmaradt leve. Leszűrve öntsük üvegbe,
és ledugaszolva tegyük félre.
A sószóróban sokszor átnedvesedik és megcsomósodik a só, és a
sószóró használhatatlanná válik. Ha néhány szem rizst teszünk a só
közé, az magába szívja a nedvességet, és a só pergős, száraz marad.
Néhány óra alatt készíthetünk
aludttejet, ha a friss tejbe literenként egy-egy evőkanál tejfölt teszünk, jól
összekeverjük, azután poharakba öntjük, és meleg helyre állítjuk. Rövidesen
megalszik. Fogyasztásig tegyük jégre.
Jó tudni, hogy a C-vitamint,
bár hőérzékeny, nem annyira a hő, mint inkább a főzéskor jelenlevő oxigén teszi
tönkre. Ezért - ha nem kuktát használunk - főzés közben az edényt jól fedjük
le, és a feddi, lehetőleg ritkán emelgessük. Nagymértékben csökkenti az ételek
C-vitamin-tartalmat a többszöri melegítés is. Sajnos, ez sokszor
elkerülhetetlen, azonban a tálalás előtt az ételhez adott vágott
zöldpetrezselyemmel, metélőhagymával, paprikapéppel, citromlével növelhetjük, a
csökkent vitaminmennyiséget Mivel a fagyasztás nem árt a C-vitaminnak, a
mélyhűtött főzelékekben és gyümölcsökben több hónapos tárolás után sem csökken
ez az értékes hatóanyag, míg pl. a pincében tartott sárgarépa eredet, vitamintartalmának
70%-át is elvesztheti.
Hagymát ropogósra úgy sütünk,
hogy a szálasra vágott hagymát liszttel meghintjük, jól átforgatjuk, és bő,
forró zsírba tesszük. Sütés közben keverjük, hogy egyenletesen piruljon, majd
leszűrjük. Az így sütött hagyma ropogós, jóízű, és ha kihűl, sem puhul meg.
Szálas zöldpetrezselymet is hasonlóan - tehát liszttel meghintve, lisztbe
mártva- süthetünk ropogósra (pl. rántott csirke díszítéséhez).
A piskótában vagy hasonló
tésztákban az együtt sütött cseresznye, meggy, mazsola stb. nem száll le a
sütemény aljára, ha a gyümölcsöt előbb lisztbe forgatjuk.
Az újhagyma zöld szárát ne
dobjuk el; apróra vágva körözöttet vagy salátát ízesíthetünk vele. De vajas
kenyérre vagy zsíros kenyérre is szórhatjuk úgy, mint a snidlinget.
A nyers sertéshúsról a zsírréteget
vágjuk le, és olvasszuk ki. A jóízű pörcöt apróra vágva vagy darálva
felhasználhatjuk töltelékfélékbe vagy valamilyen rakott ételbe, a zsír pedig
rendszerint elég egy főzéshez. Ha ezt a zsiradékot a húson hagyjuk, úgysem eszi
meg senki, ottmarad a tányéron, és kidobjuk.
Ha kocsonyát főzünk, levét a
legjobban úgy tudjuk zsírtalanítani, ha leszűrjük, és egy fazékban teljesen
kihűtjük. A zsír a lé tetején megdermed, és egy lapátkanállal leemelhetjük.
Ugyanígy zsírtalanítjuk a füstölt hús vagy a csülök főzőlevét is.
A kocsonyalevet ismét
megmelegítjük, és langyosan merjük a tányérokba vagy tálba helyezett húsra, A leemelt
zsírréteget egy kis lábosban addig
hagyjuk a tűzön, amíg nem serceg már. Akkorra vize elpárolgott, elsült,
félretehetjük. Hagymás rántás készítéséhez jól használhatjuk ezt a zsírt.
Vigyázzunk a sózásra! Az
ételeket lehetőleg ne sózzuk meg előre, kivéve, ahol a recept ezt másként írja
elő, csak a főzés befejezése előtt. Ez az egyéb ízesítésekre is vonatkozik.
Főzés közben a tűzhelyre vagy a
közelébe állítsunk egy kis edényt félig vízzel, és ebbe tegyük a kóstoló vagy
keverő kanalakat, ne pedig a tűzhely szélére vagy a főzőedények fedőjére. Innen
könnyen lecsúszhat, és étel- és zsírfoltokat is hagy.
Többnyire főzés vagy más
háztartási munka közben vesszük észre, hogy valami kifogyott, vagy jut
eszünkbe, hogy mit is kell venni. Tartsunk a konyhában egy felakasztott
blokkfüzetet, ceruzát, és azonnal írjuk fel. így nem fogjuk elfelejteni, ha
vásárolni megyünk.